Hozzátartozói levél

Már régóta készültem rá, hogy írjak Önöknek egy köszönő levelet, de a legutóbbi látogatásom után úgy érzem, ezt már nem halogathatom tovább.

Őszintén szólva, amit láttam, az számomra csoda.

Édesanyám egyedül, rolátor segítségével, megállás nélkül le tudott menni az első emeletről az udvarra. Mivel hosszú ideig én gondoztam őt, pontosan tudom, milyen fizikai és mentális állapotban került az Önök intézményébe.

Évekig egyedül élt, súlyproblémái miatt gyakorlatilag nem tudta elhagyni a negyedik emeleti lakását. Mély depresszióval küzdött. Az internet használatára én tanítottam meg, hogy legalább a külvilággal kapcsolatban maradhasson. Ez segített valamennyit a mentális állapotán, de a fizikai problémák változatlanok maradtak.

Azóta viszont teljes átalakulást látok.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a rendszeres orvosi ellátás is sokat számít. De meggyőződésem, hogy édesanyám felépülésének valódi kulcsa az Önök szakápolóinak és nővéreinek hozzáállása, szakértelme és embersége.

És ezt nem csak én látom így.

Amikor meglátogatom, vagy hétvégére hazaviszem, kivétel nélkül minden nővért dicsér. Soha egy rossz szót nem mondott senkire, pedig ő az a típus, aki kimondja, amit gondol.

Külön öröm számára, hogy segíthet: gombokat varr, kisebb feladatokat kap. Ezt mindig büszkén meséli. Szüksége van rá, hogy hasznosnak érezze magát. Én is viszek neki munkát, például húsipari címkéket vágni. Nem azért, mert ne tudnánk máshogy megoldani, hanem mert látom rajta, mennyire fontos neki, hogy segíthessen.

Ma már egy életvidám, kiegyensúlyozott, boldog asszonyt látok. Öröm bemenni hozzá.

Korábban folyamatosan panaszkodott, de ez teljesen megszűnt, mióta az önök intézményében van.

Volt egyetlen problémája: a többszöri szellőztetés és a nappali fény hiánya. De mivel Önök olyan állapotba hozták, hogy már le tud menni az udvarra, ez is megoldódott.

Szeretném külön megemlíteni Edit nővért nem csak a segítőkészségért, aki tavaly karácsony előtt megkért, hogy vigyek egy fenyőfát az osztályra. Ezúton is üzenem neki: amíg édesanyám az intézmény lakója, minden évben kérés nélkül viszem a karácsonyfát.

Tisztelt Intézményvezető Asszony!

Sikeres vállalkozó vagyok, sok mindent elértem az életben, de pontosan tudom, hogy ezt édesanyámnak köszönhetem.

Önök pedig most meghosszabbítják az életét és ez számomra felbecsülhetetlen érték.

Amikor eljövök az intézményből, mindig nyugodt, és örömteli vagyok. Tudom, hogy egy professzionális, kiváló szakemberekből álló csapatra bízom őt. Ez az érzés az Önök munkájának köszönhető.